Tisztelt Vétek Úr!
A kérdésem ,hogy a DECIS 2,5 EC rovarölő miért csak szüret után alkalmazható kajsziban és őszibarackban?
Tisztelettel: Tompos Csongor

Tisztelt Magó úr!

Nos, egy 2007-es külföldi, növényvédő szer hatóanyagok hatásmechanizmusával is foglalkozó szakkönyv adatai alapján a Topsin-M hatásmechanizmusa eltérő a triazolokétól (pl. Score). Természetesen nem tisztem, és mivel vegyész nem vagyok, nem is kívánom a cég által nyújtott információkat megkérdőjelezni, de úgy gondolom, hogy az előbbi szakkönyv megbízható forrásnak tekinthető a témakörben.
A Mospilan 20 SP az adott kultúrában méhkímélő technológiával kijuttatható virágzás idején is. A cseresznyelégy ellen jó, egy-két kezelés elég, Basudinnal váltani szükségtelen. Egyébként teljesen megértem a problémáját a drágán megvásárolt szerek kivonásával kapcsolatban, és messzemenően elismerem a környezetterhelésre vonatkozó törekvését, azonban többet mondani, javasolni nem tudok a szerhasználatot illetően, mint ami a hivatalos előírás.
A kecskerágótra vonatkozóan inkább azt mondanám, hogy előbb végezze a mechanikai védekezést a pajzstetvek "javának" eltávolítására, és ezt követően a permetezést a megbújó egyedek, ill. fiatal, rajzó lárvák ellen. Nézze meg, hogy a lárvák megindultak-e már az idei hajtásokra. Természetesen később ismét fordulhat mech. eljáráshoz, vagy szükség esetén ismételt permetezéshez.
A pár hete lejárt szavatosságú szerekkel nem hinném, hogy bármi gond lenne. Ha megbontott csomagban tárol valamit sokáig, akkor lehet az, hogy a hatása már nem lesz kielégítő.

Tisztelt Vétek Úr!

Nagyon köszönöm a gyors és részletes válaszát!

Márcsak néhány gondolat, illetve kérdés.

Az első, az hatásmechanizmussal kapcsolatos: a Chorus világos, hogy eltérő hatásmechanizmusú, mert a metionin bioszintézisébe avatkozik be, de tudomásom szerint a Topás (meg a Score is) egoszterin/ergoszterol bioszintézét gátolja, és a Summit Agro szerint a a tifanát metil, vagyis a Topsin-M hatóanyaga is ebbe a csoportba tartozik, tehát a Chorus nélkül csak a másik 3 említett szert használnám, akkor nem biztosítanám az eltérő hatásmechanizmusú készítmények alkalmazását. Helyesek az információim?
A másik ide vágó kérdésem, hogy tudom, hogy a Mospilan is neonikotinoid, de azért használnám ezt, mert a következő hetekben folyamatosan virágozani fog ott valami, viszont a Mospilan méhekre csak mérsékelten veszélyes, így méhkímélő technológiával nem bántom őket.

A következő kérdés a visszavont engedélyű szerek engedély lejárta utáni kijuttatására vonatkozik. Világos, hogy a hatóságok ahogy a tudomány fejlődik, egyes új kutatási eredmények alapján, és/vagy csak hosszútávon megfigyelhető/feltárható negatív környezeti vagy humán hatások megfigyelése alapján olyan szigorúan vonják vissza egy veszélyesnek megítélt szer engedélyét, hogy még a felhalmozódott készletet sem lehet kijuttatni. Amennyiben egy nagy üzemi felhasználóról van szó, akkor ezzel egyet is értek, de egy házi kert szerintem más! Látja, hogy én amennyire lehet, igyekszem az integrált növényvédelem elveit is figyelembe véve, nem mindenre "atombombával támadva" (ahogyan sajnos a mai napig teszik azt néhányan, és mindenre, még egy egyszerű rózsa levéltetűre is Bi 58-at kijuttatva, mindent legyilkolva, ami él és mozog, nem törődve a méhékkel sem, és "szőnyegbombázást" végezve) védekezem.
Ezért sem keverek ilyenkor a meggynek, cseresznyének szánt permetlébe rovarölő szert, főleg nem Karatét. Mert több éves gyakorlat alapján kijelenthetem, hogy szerencsére nem kell ez a tavaszi "nagytakarítás", főleg nem virágzás idején. Ha később, esetleg mégis megjelennek tetvek, akkor a virágzás után, már nyugodtan kezelhetem a fákat Actarával, vagy Mospilannal (én eddig a levéltetvekkel szemben csak az Actarát, illetve tévedésből az említett Pirimort használtam), és lehet, hogy olyan alacsonya kártételi szint, hogy egyáltalán nem is kell kezelés! Később a cseresznyelégy ellen peddig célzottan, sárgalapos megfigyelés alapján, Mospilan vagy Basudin, biztos ami biztos inkább felszívódó szer, ha egy két napot késne a kezelés időpontja az ideálistól, és ha elhúzódó a rajzás, akkor kontak szerként valami piretroid (lehetőleg kevés É.v.i-jű szerként, mondjukl a Karate vagy Decis). Így úgy gondolom, hogy sokkal több, az integrált védekezésben nagy szerepet játszó természetes parazita és predátor szervezetet mentettem meg, és nem utolsó sorban, hosszú távon is kisebb környezeti terhelés mellett olcsóbban kijövök, és a gyümölcsben is kevesebb a hatóanyag maradék.
Mindezzel azt szerettem volna csak mondani, hogy én tényleg igyekszem ésszerűen alkalmazni ezeket a szereket, de úgy érzem, ha már egyszer egy csomó pénzért megvettem, akkor szeretném felhasználni, főleg azért, mert már most a cseresznyelégy elleni küzdelemben, már időszerű a váltás, és Mospilan helyett használnám a Basudint, illetve a kecskerágó pajzstetűvel szemben, amikor már nem virágzik ott semmi, akkor ebben bízom igazán, hogy ez talán segíthet. Ha már szóba került a kecskerágó, akkor hadd kérdezzem meg, hogy segíthet-e a hatékonyabbá tenni a védekezést, ha 4-5 nappal a vegyszeres kezelés után mechanikusan, körömkefével, erős sugarú lemosás szerű lombtrágyázással és mindennel, ami a növényhez kötődött egyedek számát csökkenti tovább gyérítem a kártevőket, illetve csökkentem a növénnyel való kapcsolatukat?

Egy utolsó, tényleg nagyon rövid kérdés: mi azokkal a szerekkel, aminek néhány hónappal, fél évvel lejárt a szavatossági ideje? Ki lehet juttatni, legföljebb nem hat, vagy olyan kémiai változások is történhettek benne, ami az eredeti anyagnál veszélyesebbé teszi őket (gondolok itt például, valami olyanra, hogy egy vegyület bomlik, és a bomlástermék veszélyesebb, vagy reagensebb az eredeti vegyületnél, vagy - bár ez kisebb baj - mondjuk a fitotoxicitása nő)? Szóval ha nem olyan hosszú ez az idő, ami a felhasználási idő és a kijuttatás között eltelt, akkor ki szabad-e, és lehet-e még értelme a szer kijuttatásának, ha nem szívesen vinném el veszélyes hulladékként?

Bár mostsem sikerült röviden kérdeznem, gyakorlatilag 4-5 dolgot kérdeztem, amire talán tud az eddigieknél rövidebben válaszolni.

Válaszait előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel,

Magó Csaba

Tisztelt Magó Csaba!

Általánosságban az mondható el, hogy visszavont engedélyű szerek egy része akkor sem használható fel, ha szavatosságuk alapján még megfelelőek lennének. A Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2009 I. című kiadvány végén megtalálhatja a listát, hogy mely visszavont szereket pontosan melyik napig szabad felhasználni. Bizonyos esetekben igaz, hogy felhasználhatóság határideje az eltarthatósággal egyezik meg.
Konkrétan a Karathane LC engedélye nincs visszavonva, a készítmény viszont kizárólag szőlőben használható, m.v.i.-je 3 nap és I. forg. kat.!
A Tiosol kalcium poliszulfidot tartalmaz, almában lisztharmat ellen is használható, a vegetációban 1-2%-os töménységben. Mivel a kórokozó fő fertőzési időszaka mostanában kezdődik, ezért inkább a szisztemikus készítmények használatát javasolnám, melyek a varasodás ellen is védelmet adnak. A Topas 100 EC, Score 250 EC, Chorus 75 WG és Topsin-M 70 WP mind jó a védelemre. A Topas különösen a liszharmat ellen javallott, de a varasodás ellen is hat. A Chorus előnye, hogy alacsonyabb hőmérsékleten is hatásos. A Topsin-M régi szer, de pl. egy Chorus - Topas - Topsin-M használatán alapuló rendszerbe illesztve kombinációs partnerként használható. E három szer hatásmechanizmusa ugyanis eltérő, mindegyik felszívódó, és ha egyiket sem használja egymás után 2(-3)-szor több alkalommal egy éven belül, akkor hosszabb távon a rezisztencia kialakulásának veszélye is csökkenthető.
Ha a Karate 2,5 WG használatakor méhkímélő technológiát alkalmaz - nagyon helyesen -, akkor végső soron nem kell külön, rovarölőtől mentes permetlevet keverni a meggynek, mert a Karate 2,5 WG a levéltetvek és a cseresznyelégy ellen meggyben is használható. A szert és a dózist pedig úgy válassza ki, ill. állítsa be, hogy megfeleljen az almának és a meggynek is (ez a javasolt dózisok alapján megoldható). Persze, ha kihagyja a rovarölőt a meggynél, azzal meg szert spórolhat meg.
A kecskerágó-pajzstetű teljes kiirtásában rövid távon nem hiszem, hogy érdemes reménykedni. A nyugalmi időszakban végzett olajos lemosóval az a gond, hogy a kártevő életfolyamatai ilyenkor eleve lelassulnak, ráadásul védett helyen (a pajzs alatt) telel, így a kezelés is kevésbé lesz eredményes.
A dózis módosítása nem ajánlott. Basudin 600 EW már nem használható, ahogy előző levelemben is jeleztem. Az ott leírtak mellett a rövidesen megjelenő lárvák ellen még az Admiral 10 EC is számításba jöhet, melyet kifejezetten díszcserjék pajzstetű irtására is engedélyeztek (II. forg. kat.).
Mospilan és Actara hatása alapvetően egyforma.
A káliszappan hatását nem igazán ismerem, de a viaszos bevonatú lomb számára valóban lehet, hogy nem kedvező.
A lombtrágyázás hatásáról nincs információm.
Ha felszívódó szert használ (pl. Actara), akkor nem lényeges, hogy hogyan kezelte előtte a növényt.
Hosszú távon a lárvarajzás idején használt felszívódó szerek ismételt (de nem túlzott), ill. az Admiral használata, továbbá ezeket pl. Agrol Plusszal (1%) kiegészítve adhat eredményt, de erősen fertőzött növény esetében inkább az újratelepítésben, és ott a kártevő elszaporodásának következetes megakadályozásában látnám a megoldást.
A kecskerágó-pajzstetű csak a növény földfelszín feletti részein él.
Kisebb, ill. fiatalabb kecskerágóknál az Actara 25 WG megfelelő dózisával történő beöntözés viszont segíthet, mert ez a szer a gyökereken keresztül is képes felszívódni a növénybe.
Ha már használta a Pirimort, akkor nincs mit tenni, de később meggyben ne juttassa ki. Egészségügyi probléma nem lehet belőle, ha hónapokkal a szüret előtt permetezte ki. Valószínűleg arról van szó, hogy a gyártó feleslegesnek tartott két, szinte teljesen azonos hatású szert ugyanabban a kultúrában engedélyeztetni (ez ugyanis elég költséges procedúra).
A különböző növényvédő szerek hatásmechanizmusáról (magyar nyelven) legrészletesebben az egyes gyártók/hazai forgalmazók termékleírásaiban olvashat. ilyeneket minden bizonnyal szívesen küldenek önnek, ha felveszi velük a kapcsolatot. Az egyes kertészeti kultúrák védelméről részletesen, egyúttal közérthetően pl. Folk Gy. - Glits M.: Kertészeti növénykórtan (Mezőgazda K.) c. könyvében, a Jermy T. -Balázs K. (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve (Akadémiai K.) c. sorozat köteteiben olvashat. Ezek régi könyvek, de a károsítók biológiájának és a védekezés elveinek megismerésében alapműveknek számítanak. A növényvédő szer javaslataik azonban már részben - értelemszerűen -túlhaladottak, erről külön is tájékozódni érdemes. A kártevők felismerésében pedig az Internet nyújthat segítséget (Google képkereső). Ehhez ismernie kell az adott faj tudományos nevét, és azt beírva többnyire elég jó képeket találhat. A volt Kertészeti Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) Rovartani, ill. Növénykórtani Tanszékeinek közös folyosóján gazdag kiállítás (kárképek, kártevők, továbbá betegségek kórképei) található a bemutató vitrinekben. Ezt is érdemes egyszer felkeresni.

Tisztelt Vétek Úr!

Tudom, hogy több szert kivontak az utóbbi időben a forgalomból, az említett hatóanyagú készítményekkel még rendelkezem, és ha jól tudom, a bevont szerek esetén is igaz, hogy a még le nem járt szavatossági idejű szereket ki lehet juttatni. Más ilyen szer is található még otthon, pl. Karathane Lc, ezt lehet-e most, ilyen intenzív növekedési szakaszban (mivel kontakt a szer) eredményesen használni lisztharmat ellen egy valamilyen "nyári alma" fán, illetve használható-e a Tiosol (olajos mészkénlé) a vegetációs időszakban javasolt 1-2 %-os töménységben hatékonyan liszharmat ellen, vagy ha már kialakult a betegség, akkor jobb inkább felszívódó szert használni. Apropó, felszívódó szer, almában jelenlegi fenofázis: zöldbimbós, illetve kezdődő pirosbimbós állapot, hatékony-e a a topsin-metil (elég sok van még belőle, és közeleg a lejárata). hatóanyag, később majd áttérnék Score-ra-vagy Topasra. Vagy Topsin helyett használjak inkább Chorust? A topsin-metilnek és triazoloknak megegyezik a hatásmechnizmusa, a topsin is EBG (ergoszterol (ergoszterin) bioszintézist gátló) tipúsú szer? Valóban eredményes lisztharmat ellen? (Ami mindenre jó, gyanus, hogy semmiben sem igazán hatékony.)
Sajnos az almafán már vannak bimbólikasztó bogarak, ma találtam rajta a lepedős módszerrel két szürke színű bogarat ormányos bogarat, úgyhogy méhkímélő technológiával ma permetezek ellenük, valószínüleg (a szükséges információk hiányában) topsinnal eggyütt, mert erre egyértelműen írja a liszharmatot is (vagy másik lehetőség a Chorus (de ennél a Syngenta almában kifejezetten javasolja a saját kéntartalmú szerét is a liszharmátra fogékony fajtáknál) Most légy okos Domonkos. Sajnos sokféle gyümölcsfánk van, de mindegyikből csak kevés, így elég nehéz összehangoltan védekezni. Még ha van is két olyan fa, amit ugyanakkor permetezhetnék ugyan azzal a szerrel, akkor biztos, hogy az egyszere kijuttatni akart rovarölő szer miatt, kevergethetek külön, kis adagot a meggyeknek, mert azoknak most nem kell rovarölő, és keverhetek egy újabb tankot az almának, mert neki viszont kell a Karathe vagy a Decis. Mit javasol erre a dilemára?
A kecskerágó pajzstetű totális kiirtása lehetséges egyáltalán? Lemosó szer lehe hasznos a vándorló alakok ellen a következő kora tavasszal? (Örökzöld fajta, így a régi leveleket lehet hogy elhullatná, de legalább az új nemzedék mind megfulladna. Mezőgazdasági olaj néven ajánlotta ezt egy elég színvonalas, és tudományos igényességű - minden lehetséges engedélyezett hatóanyagot felsoroló - angol nyelvű írás, mint egy lehetséges módját a a kártevő elleni harcnak). Magyarul Agrolt lehet -e használni, és ki dózisban meg lehet-e most kísérelni. Ha van még otthon Basudin 600 EW azt érdemes-e bi 58 helyett használni, mondjuk egy izmosabb 15 ml/10liter dózisban? A Mospilan 20 SP hatékonyabb-e mint az Actara. Érdemes-e a káliszappanos "előkezelése" a növénynek. A kálliszappan valóban nagyon árt a növény kutikullájának? Ugyan azt a célt (hogy a pajzstetvek kutikullája gyengüljön és így sérülékenyebbek legyenek, illetve az alkalmazott rovarölőszer közvetlen kontakt toxicitása jobban érvényesüljön) el lehet érni Kálium-nitrátos lombtrágyázással is? Hány nappal érdemes az áztatásszerű "káliumos" kezelés után a rovarölős permetezést? Mi a legjobb mód a kártevő végleges - de legalábbis hosszútávú - száműzésére? Talajban élő alakok vannak? Talajfertőtlenítésnek a növény tövében van értelme? Nagyon bosszantanak ezek a pajzstetvek, főként azért mert már több a sziklakertünkben lévő - előtte gyönyörű, egészségnek örvendő - kecskerágót már kiirtottak, és az áttelelő alakok újabb és újabb invázióval támadják azt a 4 db. nagyobb termetű örökzöld (pontos fajt nem tudok, piros bogyót terem) kecskerágót, aminek így teljesen lelassult a növekedése.

Ha már tetvek, akkor sajnos van egy problémám, én egyszer használtam már cigánymeggyen Pirimort, bár hónapokkal a szüret előtt, ez mennyire komoly baj? Azért mertem használni, mert a Judo engedélyezett meggyben, és ugye annak is pirimkarb az egyik összetevője. Mennyire követtem el komoly hibát, mert az csak most látom, hogy a Pirimor hatóanyag tartalma lényegesen nagyobb, de ha 0,03%-os permetlevet készítek akkor az megegyezik a Judo hektáronkénti 1,5 liter 1000 liter vízzel kijuttatva pirimkarb dózissal, tehát pont ugyan annyi szívódik fel a fába. Kockáztattam ezzel a döntéssel mások- és a saját egészségem?

Elnézést az átlagosnál több, és részleteibe menő kérdésekért, de nagyon érdekel a téma. A zöld könyvnek megvan egy régebbi száma (2006-os), de az nem elégít ki. A téma meg túlságosan speciális ahhoz, hogy az interneten legyen róla kellő mennyiségű és színvonalas anyag. Milyen könyveket javasol, amiben hatásmechanizmus, ennek kémiája is benne van, de úgy, hogy a laikusok is értsék.

Illetve olyan, színes, szagos könyv, ami megmutatja képen egy-egy kártevő kártétételi hatását, magát az ízeltlábút, ha nem mikroorganizmus a kártevő, és általános érvényű technológiai javaslatokat ad. Nem márkákat, hanem hatóanyagokat, hatóanyag csoportokat ad meg, hogy máskor ne kérdezzek ennyit!:)

Megtisztelő türelmét, és válaszait előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel,

Magó Csaba

Kedves Érdeklődők!

A meggy esetében a virágzás alatti rezes permetezést nem javaslom! Tiosollal se kezeljen most. Monília ellen vannak e fenológiai stádiumban hatékonyabb szerek, pl. Topas 100 EC, Chorus 75 WG, de a Magó úr által említett Topsin-M 70 WP is megfelelő. 2-3 kezelésre lehet max. szükség. Kontakt partner nem szükséges. Azokat inkább később használja lombvédelemre, a levélbetegségek ellen, ha ez rendszeres probléma önnél (ált. máj. végéig - jún. elejéig). Élelmezés-egészségügyi várakozási időre is figyeljen!
A levéltetvek ellen csak akkor védekezzen, ha az indokolt (megjelent a friss hajtásvégeken a kártevő). Actara 25 WG-t virágzás alatt használni tilos! A Pirimor 50 WG és a Chess 50 WG pedig egyáltalán nem használható meggyben. Alternatívaként - az Actara helyett - a Calypso 480 SC is javasolható (szintén felszívódó), amely méhekre nem veszélyes. Kontakt szer levéltetvek ellen a Karate 2,5 WG. Ha valamely levéltetűölő szert 2-3-szor használja (többször nem is érdemes), akkor rezisztenciával nem kell számolni.

Az alma bimbós állapotáig még kezelhető réz- és kéntartalmú szerekkel, de az is jó, ha már most a Score-t vagy Topast fogja használni valamely, ön által jelzett kontakt partnerrel kombinálva (propineb hatóanyagú szer már nincs engedélyezve).
A bimbólikasztó bogár ellen bimbós állapot idején, ill. kicsit korábban érdemes védekezni: Rázza meg a fát reggel (előtte tegyen alá fehér anyagot, vagy tartson alá ernyőt), és ha lepottyan egy-két bogár, akkor kezelje le a növényt. Gombaölő szerrel kombinált kijuttatás lehetséges.
A Karate 2,5 WG hatásos lehet (virágzás alatt már ne használja). A bogár felismerésében segíthet, ha beírja a Google képkeresőjébe, hogy Anthonomus pomorum.
A Basudin 600 EW engedélyét visszavonták, nem használható szer.

Az Actara 25 WG-nek hatnia kell a kártevő ellen. A probléma az lehet - azon kívül, amit Ódor úr is jelzett, tehát túl sok az idős, fásodott ágrész, és emellett sűrű a bokor -, hogy nem a megfelelő időben juttatja ki, illetve, hogy csak "látszólag" nem hat, azaz a pajzstetvek elpusztultak, csak épp a növényen maradnak az elhalt egyedek és pajzsuk. A készítményt a vegetációs időszak kezdetétől (április, amikor a lárvák tömegesen indulnak a friss hajtásokra - ezt nagyítóval érdemes nyomon követni) lehet - több alkalommal, a lárvák megjelenésétől kezdődően, ésszerűen megismételve a kezeléseket - használni 10-14 napos időközönként az átfertőzés és elszaporodás korlátozására, hogy az új hajtások károsítását még időben megakadályozza. A Decis 2,5 EC a mozgó alakok ellen adhat némi védelmet. Próbáljon meg nedvesítő szert is adni a permetléhez (pl. Bio-Film vagy Nonit). Ha valami virágzik a közelben, ne permetezzen az itt jelzett rovarölő szerekkel! Az idősebb levelekről tehát az elhalt egyedek, pajzsok már nem fognak eltűnni a kezelés hatására (ezeket mechanikai úton kell leszedni), de a kárt okozó rovarnépesség összességében csökkenni fog, az idei hajtások védelme pedig a megfelelő kezelésekkel biztosítható. A beöntözés (permetszer Actara 25 WG-ből) nem biztos, hogy a kecskerágónál hatékony lenne.
A Bi 58 EC-nek is - az Actara mintájára - hatnia kell. M.v.i.-je 3 nap, ezt tartsa szem előtt! Virágzáskor (ill. ha valami vir. a környezetben) viszont tilos használni!

Nos, bár szakértő nem vagyok, én azt mondom, nem mindig jobb később, mint soha. Kis koncentrációjú réz-lemosás most minden növénynél mást eredményezhet, pl. nekem még van olyan cseresznyém, ami még épp csak elkezdett rügyezni, és olyan is, ami már ki is hajtott. Az egyes növények rézérzékenysége is más, van, amit vegetációs időszakban is lehet kezelni rézzel.

A Vegesol csomagolásán megadott instrukciókat érdemes szerintem betartani, pontosan leírják, meddig szabad vele permetezni. (Egyébként tavaly én is kissé megkésve nyomtam le őket 50ml/10l töménységben, semminek sem lett baja, és a fertőzéshullám is elmaradt.) A Cuproxathoz nem volt még szerencsém, de nyilván ott is leírják. Szerintem azzal, ha még nem hajtottak ki a virágok, lehet még, bár én így 2009-ben már valami alternatív, nem rezes kontakt megoldás után néznék. Őszi lemosás megvolt?

Pajzstetű ellen nekem az volt hatásos, ha mindent végigkutattam és manuálisan leirtottam őket :D Abban az évben hazsnáltam Decis-t is. Nos, a Decis hatóanyaga a deltamethrin, aminek elég, ha csak átmászik a kezelt részen a rovar, és megpusztul. Ezért is ez a hatóanyaga a szarvasmarhák egyik rovartalanítójának, a Butoxnek, amit csak a hátuk közepén kell végighúzni, és másfél hónapig még a kullancsok is elmaradnak. Úgyhogy egy Decis-es kezelés, végig az egész fán, egy kis meghánytorgatással vegyítve nem árthat. Actara azért nem hat ellenük, mert kipermetezve ugye felszívódik a levelekbe és továbbítódik a fiatal ágakba, de a törzsre és a vastagabb ágrészekbe, ahol a pajzstetvek tanyáznak, már nem jut el. Úgyhogy csak beöntözés jöhetne szóba, már ha Actaráról van szó, de ennek sikere, és hogy érdemes-e egyáltalán, a fa korától függ. A kecskerágó általában nem túl nagy, és a gyökerei sekélyen vannak, talán meg lehet próbálkozni a beöntözéssel.

Tisztelt szakértő!

Kérdésem elég összetett, tulajdonképpen több kérdés, amit egyszerre szeretnék feltenni, így nem lesz túl rövid.

Első kérdésem (amire amennyiben lehetséges, gyors választ szeretnék kapni, mert az idő nem nekem dolgozik)a következő: területi (egy szélcsatornában, egy domb tetején állnak a gyümölcsfák, és ezért mindig fúj a szél) időjárási (az elmúlt hetek hidegek és gyakran csapadékosak voltak, aztán meg szinte berobbant a tavasz) kicsit elkéstem a tél végi lemosó permetezéssel, mit tehetek most még?

Van három pándi meggy (jelenleg zöldbombós állapotból kezd egérfül fenológia állapotba kerülni, de még nem fehérbimbós) és egy cigánymeggy (ez egy kicsit korábban érte el az egérfüles állapotot). A cigánymeggyet két napja lepermeteztem 0,85-0,95 %-os töménységű VegesoleReS permetlével, és úgy tűnik, (bár úgy tudom, hogy eleinte ez mikroszkópikus szinten zajlik), hogy megúszta perzselés nélkül. FOLYTATHATOM-E a még le nem permetezett pándi meggyeket a valamivel alacsonyabb töménység mellett is fedő, és így talán kíméletesebb Cuproxattal (0,5-06 %-os töménységre gondoltam), ha reggel tízig, vagy este 7 után juttatom ki a perzselés veszély csökkentése érdekében? Ha ezt elvégetem, még a felszívódó gombaölőszeres kezelés előtt érdemes-e (ha már az agrolos taviszi lemosás kimaradt) 1-2 %-os tiosollal gyéríteni a kártevőket (főleg levéltetvek szoktak lenni), vaqgy egyből mehet az Aktara egyidőben mondjuk Topsin M-el kijuttatva (esetleg ehhez még egy kontakt szert is keverve, hogy csökkentsük a rezisztencia veszélyét (kaptán vagy mankoceb) Apropó rezisztencia: érdemes hasonló kártevőkre ható, felszívódó, de eltérő hatásmechanizmusú szerek között, akár egy szezonon belül is váltani (pl levéltetvek ellen Actara, aztán Pirimor végül Chess, hogy egyikhez se szokhassank hozzá)?

A következő kérdés gyorsabb lesz, igérem: Almetermésüek (két körte, két alma, egy sárga héjú, de nem Golden Delicious, és egy nyári alma) szintén egérfüles állapotban, illetve nagyon duzzadt zöldbimbós állapotban vannak. Permetezhetem-e őket még ebben az állapotban bordóilé+kénnel, hogy egy munkafolyamatban kapjanak rezet, meg lisztharmat megelőzés céljából ként is? Vagy itt már csak Cuproxat, Funguran, vagy egyébb modernebb szerek Cuprosan 50 WP jöhet szóba? A másik kérdésem az almatermésüekkel kapcsolatban, hogy amikor majd virágzás idején permetezek mondjuk Score-ral-vagy Topassal ehez érdemes-e keveróni hozzá kontakt szert (mankoceb, kaptán, propinteb, metirám sztb.) A harmadik almával kapcsolatos kérdésem a következő: bimbólikasztó hernyó ellen (az épen maradt bimbók több mint felét elpusztítja) mivel érdemes védekeznem, és feromon csapda nélkül mikorra időzítsem (van otthon Basudin 600 EW, Mospilan, Karate 2,5 WG, Decis 2,5 EC Insegart nem akarok venni, mert túl drága, és nem is használnám el, még a legkisebb kiszerelést sem lejárati időn belül)? A virágzás kezdetekor kijuttatott gombaölőszerrel egyidejű felszívódó rovarölőszer kijuttatás időben van-e?

Harmadik kérdésem kecskerágó pajzstetűhöz kötődik, mert eddig semmi sem segített, a vonatkozó hozzászólást olvastam (ugyanazokkal a szerekkel próbálkoztam, amiket a cikkben is említettek), de semmi sem segített. Már csak a Bi 58 jöhet szóba. A növényvédelem ÁBÉCÉ-je című könyvben a decist ajánlják, ez érhet valamit?

Próbálkoztam már mindennel: többszöri, nagy lémennyiségű kálisappanos lemosás, a nőstények lekefélése a nagyon fertőzött ágak kérgéről fog- meg körömkefével. Ezután ismételt káliszabbanos vagy káium nitrátos permetezés, ez követően egy két nappal Mospilan, Tíz nap múlva megint káliszappan vagy kálium nitrát, aztán Basudin, és meg sem nyikkantak. A Actaráról inkább ne is beszéljünk.

Tavaly metszettem is, idén már ezzel elkéstem, nem akarom teljesen megkopasztani az amúgy is legyengült növényt.

Előre is köszönöm a válaszait.